rövid leszek. csak egy linket szeretnék ajánlani mindenkinek. az ok amiért ide kikerült az az, hogy bizonyítást nyerjen az az állítás miszerint a lexikális tudás önmagában szart sem ér. tehát másképp kéne oktatni.
kotelezo_olvasmany.html
amennyiben elolvasásra került az olvasásra szánt olvasnivaló, meggyőződhetünk róla, hogy bizony, aki elstréberkedi az iskolát, egyáltalán nem biztos, hogy majd jobban fog keresni. hanem sőt. még szarabb lesz neki, mint aki mondjuk közepes. és én ezt el is hiszem. ezt én már rég mondtam. mivel ugye azzal semmire se megy amit itt megtanul, ha az nem érdekli őt, úgyis elfelejti. tehát másképp kellene tanítani azt, hogy hogyan kell tanítani. én ehhez nem értek, de azt mindenki tudja hogy milyen jó előadásokat lehet láni tévében (pl. mindentudás egyeteme) amit szivesen megnézünk akkor is, ha amúgy nem is érdekel a téma. vagy a spektrumon. több kísérletet akarok. azokra a kísérletekre amiket általánosban csinált a tanár kémia órán még most is emlékszem, sokkal jobban megmaradt. meg ha mondjuk nem hülye reakciókat tanítanának, hanem az esetleg hétköznapokban is használatos tulajdonságait tanulnánk, megismernénk tapasztalati úton az anyagokat. na annak lenne értelme és biztos hogy azt is érdekelné, aki egyébként nem szeret kémiai számításokat végezni. mert annak úgysincs semmi haszna az életben.
na de elkanyarodtam másfelé. úgyhogy nem kanyargok, megállok.
a stréberek hülyék
2008.02.20. 19:11 padkoptato
2 komment
Címkék: oktatás kísérlet suli iskola kémia móricka stréber
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://moricka.blog.hu/api/trackback/id/tr13347538
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Csavarhúzós 2008.04.04. 21:06:16
Már a cikk is messzemenő, megalapozatlan következtetést von le gyakorlatilag egyetlen adatból:
"A feltételezésekre bizonyítékkal szolgál egy 1997-ben készült oroszországi felmérés: akkor a munkanélküliek között 12 százalék volt a kitűnő és 54,5 százalék a négyes tanulók aránya, de a közepesek csak a munkanélküliek 8,1 százalékát tették ki."
Ez értelmezhetetlen. Eleve mit jelent a "közepes tanuló", ha valaki általánosban kitűnő, középsuliban jó négyes, egyetemen meg már nem is álmodik "summa cum laude" diplomáról, hanem hat év alatt szerzi meg a "rite" minősítésű keményfedelűt, akkor ő hányas tanuló is volt?
A másik kérdés, hogy mekkora a kitűnő-jó-közepes csoportok aránya - mert csak ennek fényében lehet a százalékokat értékelni. Például a zsenik többségének a szülei nem zsenik, de ebből nem következik, hogy az átlagemberek szülei okosabbak, mert valójában a zsenik gyerekei okosabbak az átlagnál. Csak éppen az átlagosak jóval többen vannak. Mivel a kitűnők kevesen vannak, ezért a jól keresők többsége nem közülük kerül ki. Mivel a kitűnők jól el tudnak helyezkedni, ezért kevesebben kockáztatnak, maradnak jól kereső alkalmazottak. A sok közepesből pedig néhány még többet kereső cégtulajdonos lesz. A legtöbb közepes pedig a kitűnőknél kevesebbet kereső alkalmazott...
Szóval ebből hiba lenne azt a következtetést levonni, hogy "nem érdemes küzdeni az ötösért". Ha két dolog között korreláció van, az egyáltalán nem jelent ok-okozati összefüggést. Nyáron melegebb van és hosszabbak a nappalok, ettől azt még nem a hőtágulás okozza. Idézem: "hogy a kiváló teljesítmények gyökere gyakran kisebbségi komplexus: csúnyának tartják magukat, szegény családból jönnek, vagy igen félénkek, nem ritkán gyenge fizikumúak, s mindezt intellektuális téren próbálják kompenzálni."
Tehát a kitűnőség egyáltalán nem akadálya a sikernek, hanem a kisebbségi komplexus az akadálya, ami egyeseknél kitűnőséghez vezet. Kábé olyan ez, mint ha azt mondanánk, hogy nem érdemes diáknak lenni, mert kutatások bebizonyították, hogy a diákok sokkal fiatalabb korban halnak meg, mint a nem-diákok.
Akkor levonok egy másik téves következtetést: ezek szerint ha azt akarom, hogy a diákjaim sikeresek legyenek, akkor semmiképpen nem szabad ötösöket osztogatnom :-)
>több kísérletet akarok
-ajánlom a blogomat: trkupa.blog.hu
:-)
"A feltételezésekre bizonyítékkal szolgál egy 1997-ben készült oroszországi felmérés: akkor a munkanélküliek között 12 százalék volt a kitűnő és 54,5 százalék a négyes tanulók aránya, de a közepesek csak a munkanélküliek 8,1 százalékát tették ki."
Ez értelmezhetetlen. Eleve mit jelent a "közepes tanuló", ha valaki általánosban kitűnő, középsuliban jó négyes, egyetemen meg már nem is álmodik "summa cum laude" diplomáról, hanem hat év alatt szerzi meg a "rite" minősítésű keményfedelűt, akkor ő hányas tanuló is volt?
A másik kérdés, hogy mekkora a kitűnő-jó-közepes csoportok aránya - mert csak ennek fényében lehet a százalékokat értékelni. Például a zsenik többségének a szülei nem zsenik, de ebből nem következik, hogy az átlagemberek szülei okosabbak, mert valójában a zsenik gyerekei okosabbak az átlagnál. Csak éppen az átlagosak jóval többen vannak. Mivel a kitűnők kevesen vannak, ezért a jól keresők többsége nem közülük kerül ki. Mivel a kitűnők jól el tudnak helyezkedni, ezért kevesebben kockáztatnak, maradnak jól kereső alkalmazottak. A sok közepesből pedig néhány még többet kereső cégtulajdonos lesz. A legtöbb közepes pedig a kitűnőknél kevesebbet kereső alkalmazott...
Szóval ebből hiba lenne azt a következtetést levonni, hogy "nem érdemes küzdeni az ötösért". Ha két dolog között korreláció van, az egyáltalán nem jelent ok-okozati összefüggést. Nyáron melegebb van és hosszabbak a nappalok, ettől azt még nem a hőtágulás okozza. Idézem: "hogy a kiváló teljesítmények gyökere gyakran kisebbségi komplexus: csúnyának tartják magukat, szegény családból jönnek, vagy igen félénkek, nem ritkán gyenge fizikumúak, s mindezt intellektuális téren próbálják kompenzálni."
Tehát a kitűnőség egyáltalán nem akadálya a sikernek, hanem a kisebbségi komplexus az akadálya, ami egyeseknél kitűnőséghez vezet. Kábé olyan ez, mint ha azt mondanánk, hogy nem érdemes diáknak lenni, mert kutatások bebizonyították, hogy a diákok sokkal fiatalabb korban halnak meg, mint a nem-diákok.
Akkor levonok egy másik téves következtetést: ezek szerint ha azt akarom, hogy a diákjaim sikeresek legyenek, akkor semmiképpen nem szabad ötösöket osztogatnom :-)
>több kísérletet akarok
-ajánlom a blogomat: trkupa.blog.hu
:-)
Csavarhúzós 2008.04.05. 10:05:14
>az átlagemberek szülei okosabbak
izé, az átlagemberek GYEREKEI okosabbak...
izé, az átlagemberek GYEREKEI okosabbak...
